Tihany, az apátsági város

Tihany, az apátsági város
Lakosok száma: 1 455 fő
Státusa: község
Telefon körzetszám: 87

Polgármesteri hivatal adatai

Cím: 8237 Tihany, Kossuth L. u. 10.
Telefon: (87) 538-030, (87) 538-032

Leírás Kedvencekhez Nyomtatás

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos és természeti értékekben gazdag.


Tihany község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben.)

A félsziget alapzatát a sárgás-fehér a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a Magyarországon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban.

A tihanyi Külső tó - hajnalban A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony-Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5-8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt «vulkáni süveg» magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." - írják róla a geológusok.

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavak és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.


A Tihanyi Apátság

Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.

A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

 
Forrás: www.wikipedia.hu